Valahol elhagytam útközben. Próbálok visszaemlékezni, hol és mikor történt. Nem emlékszem. Nem tudom felidézni a pillanatot. Amikor elhagytam. De nem keresem. Nem hiányzik. Nincs rá szükségem. Jobb nélküle. Könnyebb. Tisztább. Jó, hogy megszabadultam tőle. Felszabadultam tőle. Valahol, valamikor elhagytam… …a haragom.

A mai nap egy kudarc. Van az a helyzet, amikor minden igyekezet ellenére a legrosszabb ötletet sikerül megvalósítani. Különleges alkalomra igyekezett. Tényleg igyekezett. Csak engem nem vett figyelembe. Próbáltál már zárkózott embert karaoke versenyre csalni? Na hát az ő ötlete is balul sült el. Bármennyire szeretett volna örömöt okozni és emlékezetessé tenni, nem sikerült. Én […]

Egy dal címe amit egy szakítás után rongyosra hallgattam. Azóta új értelmet nyert, így több hónap után. De nem oxigénpalack kell, hanem koncentrálni, újra és újra mélyről nagy levegőt venni. És azután hosszan kifújni. Hogy távozzon az elhasználódott is, mint amikor ablakot nyitunk egy hosszas felső légúti betegség után. Hiszen a túlélés ösztön és levegővétel […]

Mégis mit adhatnál? Ennél tökéletesebbet. Ennél virágzóbbat. Ennél simábbat. Ennél hálásabbat. Ennél őszintébbet. Ennél kitárulkozósabbat. Ennél szebbet. Ennél fontosabbat. ?! Mint amikor bejárást engedsz a lelked legmélyébe. És amikor ezzel visszaél. Miért csodálkozik, hogy az első lépés az AZ, hogy kizárod belőle.

Csak megállni egy kis időre, és néha elmélázni vmin. Kell. Néha bizony nagyon kell. Ahogy nekem is most ez a hálaadás… Már magam is csodálkozom, mennyire higgadt tudtam maradni az elmúlt pár hétben. Nem szorongok, néha azért összeszorul a gyomrom egy-egy idehaza megtörtént eseménytől, de tulajdonképpen helytállok. Pedig még mindig jöhet ennél is rosszabb. Talán […]

Igen. A Joe Cocker szám. Újra és újra. Mert szeretem a pasi hangját. Mert feltölt. Mert elhiszem neki, hogy nekem énekli. Mert nagyon kell. Mert érezni akarom. Mert az enyémmé is válik. …szóval ez a zene szól most a fülemben. … ‘ A jóban-rosszban manapság nem divat’. – hangzott el egy olyan ember szájából, akivel […]

Miért nem megyek külföldre? Hangzott a kérdés. A válaszra pedig egy értetlen nézéssel reagált. Jó, sok pozitív érv szól külföldi munka mellett. De én egyszerű ember vagyok. Emellett minden ide köt. Csak megnehezíti a megélhetést a gyenge fizetés, az életünket, hogy nincs kismama műszak, mert segítségem sincs. Megnehezítik azzal, hogy mire nyugdíjasok lennének a nagyszülők, […]

“Nem vagyok kompatibilis a negatív dolgaiddal, hangulatoddal, gondolataiddal. ” Talán ezt mondtad? Nem tudom, mert nagyjából azonnal ki is töröltem. Édesmindegy. Mert inkább én nem vagyok kompatibilis ( ez de hülye szó) az empátia nélküli világoddal. A megértés rohadtul nem egyenlő a lekezeléssel, vagy föntről magyarázással. Baromira nem vagy hiteles számomra, mert végignéztem a folyamatot […]

Na tudod, az úgy van, hogy azt mondja neked az Élet, nézd csak, itt egy kilónyi feladat, vidd el a célig. Ott aztán megpihenhetsz. De te azt mondod, nincs kedvem ezzel a kis vacak feladattal bíbelődni, majd megoldódik valahogy. Ejnye, mondja az Élet. Elindulsz, de nem érsz célba, mert rohadt nagy zuhé keletkezik… Rohansz vissza […]

Telihold. Vöröses fények. Sötét, szinte tengerként hullámzó felhők, lágyan morajló ég. Talán ez lehetne az utolsó kép, amit látni szeretnék.. Mert tényleg, tényleg elég volt. A barátok elégett gyufaszál módjára iratkoztak ki az életemből, egyik a másik után. Talán néhány felszínes csevejre még alkalmas lehetek. Biztos az én hibám is, mert olyan sok mindent képtelen […]